Rendkívüli ülést tart szerdán az Európai Központi Bank (EKB) – írja a CNBC. Mindez azért érdekes, mert az eurózóna jegybankja a múlt hét csütörtökön tartotta „rendes” kamatdöntő ülését, azóta viszont jelentős hozamemelkedés volt az európai piacon.
Az utóbbi hetekben a befektetők figyelme az emelkedő inflációról a potenciális recessziós félelmek felé terelődött. Az amerikai Fed (és a legtöbb központi bank a világon) ugyanis két tűz közé került: a kamatemelésekkel leszorítja az inflációt és esetleg recessziót okoz, vagy továbbra is az indokoltnál alacsonyabb kamatokkal támogatja a gazdasági növekedést, aminek viszont hosszabb távon lehetnek súlyosabb következményei. A legtöbb befektető puha landolásban reménykedik, de a piaci árazások, és a legfrissebb amerikai inflációs adat alapján érdemes felkészülni a további turbulenciákra.
A forint „gyengesége” elemzői és egyéb műkedvelői kommentárok özönét indította el az utóbbi hetekben. Egyesek szerint a gyenge forint nem tükrözi „az árfolyamánál jobb fundamentumokat”, és persze vannak, akik szerint még ez a „gyenge” árfolyam sem tükrözi eléggé a magyar fizetőeszköz problémáit. Ez utóbbiak főleg külföldi elemzők, akikről egy közismert kommentátor egyszer azt találta mondani, hogy nem hiszünk nekik, mert olyanok, mint a szovjet tudósok. Az igazság, mint oly sokszor, a két szélsőség között található, vagyis nagyjából ott, ahol a piac árazza ezt a terméket. Ebből a szempontból Nagy Mártonnal érthetünk egyet, hogy az árfolyamnak ott van a helye, ahova a piac árazza. Nyilván, ha a „fundamentumok” változnak, akkor majd a piac is változtatja véleményét.
Az Európai Központi Bank kiigazítja meglévő eszközeit, vagy szükség esetén újakat vet be annak érdekében, hogy elkerülje az euróövezeti államkötvénypiacokon látott fragmentációt, miközben megkezdi a monetáris politika szigorítását - mondta Christine Lagarde, az EKB elnöke csütörtökön.
Az Európai Központi Bank ma délután ismertetett kamatdöntéséből megtudtuk, hogy júliusban 25 bázisponttal emeli az irányadó kamatot az EKB. Ezen túl azt is megerősítette a jegybank, hogy szeptemberben és azután is kamatemelések jönnek, de ezek mértékét majd a beérkező inflációs adatok határozzák meg. Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy amennyiben a középtávú inflációs kilátások nem mérséklődnek, akkor szeptemberben növelhetik a kamatemelés mértékét, szeptember után - a beérkező adatok fényében - pedig még tovább fokozott kamatemelési tempó jöhet.
A jegybank ezen kívül ismertette az inflációs és növekedési előrejelzéseit - egyikben sem volt köszönet.
51,7 milliárd forintos veszteséget ért el 2021-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mely ezt megelőzően 2012-ben volt utoljára veszteséges – derül ki a jegybank éves jelentéséből. A veszteség önmagában nem meglepetés, hiszen számítani lehetett arra, hogy a kamatemelésekkel párhuzamosan romlik majd az eredmény, sőt a nagyságrend is tudható volt, hiszen az MNB szakértője korábban a Portfolionak adott interjúban már elárulta, hogy 50-60 milliárdos lehetett a mínusz. A magasabb kamatok miatt a veszteség idén várhatóan csak tovább hízik majd, illetve hosszabb távon is fennmaradhat.
A múlt hetivel megegyező, 6,75%-os kamaton hirdette meg csütörtöki egyhetes betéti tenderét az MNB. A lépés nem meglepő, hiszen eddig is havonta egyszer változott csak az irányadó kamat, az pedig a múlt héten megtörtént az újabb 30 bázispontos emeléssel. A havi kamatdöntés gyakorlatát tehát sem a tegnapi nagyon magas inflációs adat, sem a forint újabb gyengülési hulláma nem írta felül.
A negatív kamatok nyolc éve tartó korszakának végét jelentheti be ma délután az Európai Központi Bank. A mai kamatdöntő ülés legnagyobb kérdése már nem az, hogy kamatot emel-e az EKB júliusban, hanem az, hogy milyen mértékű lesz az emelés. Két lehetőség van: az EKB kezdhet 25 vagy 50 bázisponttal is. Mindkettőre racionális okai vannak a jegybanknak, és az előző hetekben a lassú és gyors kamatemelési tempó mellett is hallottunk érvelést a jegybank háza tájáról. Ma vége lehet a találgatásoknak, amennyiben a jegybank tesz utalást a júliusi kamatemelés várható mértékére. Fontosabb kérdés viszont az, hogy a kamatemelések hol érnek véget - pontosabban az, hogy a semleges kamatszint elérése után is hajlandó lesz-e emelni az EKB, visszavetve ezzel az egyébként is gyengélkedő gazdaságot. Erre viszont biztosan nem kapunk ma választ, hiszen nagy eséllyel ezt még maga a jegybank sem tudja.
Az egy hónappal ezelőttihez hasonlóan 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatot a lengyel jegybank. Így a 6 százalékos ráta már a második legmagasabb a régióban a magyar után, és jelentősen csökkent a kamatelőnyünk, mivel az MNB épp legutóbb lassított a tempón.
A világ jegybankjai közül egyre többen és egyre intenzívebben foglalkoznak egy saját kibocsátású digitális fizetőeszköz bevezetésével. A CBDC-vel a központi bankok kezelni tudnák a kriptopénzek terjedéséből fakadó kockázatokat, de ezentúl a monetáris politika támogatásában is hatékony eszközzé válhatna az új fizetőeszköz. Az MNB számára éppen ez utóbbi miatt válik igazán fontos célkitűzéssé a digitális jegybankpénz kibocsátása. Arról, hogy hol tart az MNB a fejlesztésekben, milyen szerepet szán a monetáris politikában a CBDC-nek, és milyen akadályokra, valamint kockázatokra kell felkészülni a bevezetés előtt, Kuti Zsoltot, az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Az előzetes ígéretének megfelelően csütörtökön újabb 30 bázisponttal 6,75%-ra emelte az egyhetes betét irányadó kamatát az MNB. A jegybank legközelebb június végén léphet, ha addig a piaci körülmények nem indokolnak beavatkozást.
A legfontosabb fizetési trendekről volt szó a Portfolio Financial IT 2022 konferenciájának III/A szekciójában. A longtail kereskedelem és az online fizetések rejtelmeiről Mondovics Péter a Mastercard marketing managere, a közponit banki digitális pénz bevezetésének lehetőségeiról pedig Kuti Zsolt, az MNB monetáris politikáér felelős igazgatója osztotta meg a gondolatait.
A Magyar Nemzeti Bank 50 bázisponttal emelte az alapkamatot, de Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnöke a jegybank háttérbeszélgetésén bejelentette, hogy az egyhetes betét kamatemelési tempója nem lassul, így csütörtökön 30 bázisponttal fogja emelni az irányadó kamatot a jegybank. Virág Barnabás mai bejelentése azt jelenti, hogy valójában nincs lassítás a szigorításban, ugyanis az irányadó egyhetes betét kamatát az eddig tervezettnél sokkal később éri utol az alapkamat. Az MNB alelnöke a sajtótájékoztatón többször kiemelte, hogy a szigorú monetáris kondíciók sokáig fennmaradhatnak, a kamatemelés az év második felében is folytatódhat. Virág az eseményen kitért a kormány adóemeléseire és a reálgazdasági kilátásokra is.
A várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal 5,9%-ra emelte az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, vagyis jelentősen lassítottak az eddigi havi 100 bázispontos tempón. Ennél fontosabb lehet azonban a délutáni közlemény és háttérbeszélgetés, ahol utalást tehetnek az egyhetes betéti kamat alakulására.
Kedden ismét összeül a Monetáris Tanács és várhatóan csökkent majd az utóbbi hónapok 100 bázispontos kamatemelési tempóján, legalábbis többször utalt már erre Virág Barnabás az elmúlt hetekben. Ez az elemzők szerint nem jelenti majd a kamatpálya csúcsának csökkenését, egyre többen számítanak 8 százalék feletti kamatra idén. A pozitív reálkamattól viszont a tovább emelkedő infláció miatt elbúcsúzhatunk, így a forint sem fog egykönnyen magára találni. Ennek ellenére az elemzők idén már nem várnak 400 feletti történelmi csúcsot az euró árfolyamában.
A héten sem fogunk unatkozni, hiszen fontos makroadatok mellett jön a jegybank újabb kamatdöntése is, melyen várhatóan lassít majd a szigorítási tempón. Itthon elsősorban a részletes GDP-adatokra lesz érdemes figyelni, míg külföldön az amerikai munkaerőpiaci statisztika hozhat komolyabb piaci kilengéseket.
Az elmúlt hetekhez hasonlóan csütörtökön ismét 6,45%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB. Legközelebb egy hét múlva emelkedhet ismét az irányadó kamat miután kedden a Monetáris Tanács dönt majd az alapkamatról.
A Fed szerdán közzétett jegyzőkönyve azt jelzi, hogy az amerikai jegybanki tisztviselők készek többszöri 50 bázispontos kamatemelésre - számolt be a CNBC.
A G7-ek csoportjának pénzügyi vezetői 18,4 milliárd dollárral segítenék Ukrajnát az elkövetkező hónapokban esedékesség váló számlái kifizetésében, és ha kell, készek ennél többet is tenni - számol be a hírről a Reuters.
Személyi sérülésről egyelőre nem érkezett bejelentés.
Új lehetőségeket teremt az uniós exportőrök számára.
Márkás gyógyszerek másolatait árusítókat vizsgált az FDA.
Elon Musk venné meg a TikTok amerikai operációját?
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
